A szem felépítése

A szem működése nagyban hasonlít egy fényképezőgéphez. Szemünk szoros összeköttetésben áll agyunk látásban részt vevő részeivel. Tehát a szemünk nem más, mint a fényképezőgép, agyunk pedig az előhívó eszköz.
A szem legkülső, a levegővel érintkező, teljesen átlátszó részét, szaruhártyának (cornea) nevezzük. A szaruhártya nemcsak rendkívül ellenálló, kb. 0,5 mm vastagságú szövet, hanem a legnagyobb, +43,0 dioptria törőerővel rendelkező része. további részletek

Asztigmatizmus

Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy a végtelenből érkező fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek, mint a függőleges síkban haladók. további részletek

Közel s távol

Ön milyen szemüveget visel? Rövid vagy távollátó? Ezt a kérdést sokan nem tudják megválaszolni, ami nem meglepő, mert az elnevezés kicsit nehezen értelmezhető. Aki rövidlátó, az közelre jól lát, de távolra nem éles a kép, aki távollátó, ő közelre nem lát olyan jól, viszont neki a távollátásnál is lehetnek gondjai.

Honnan tudhatjuk, hogy milyen szemüveget viselünk? további részletek

Presbyopia – avagy miért kell mindenkinek olvasószemüveg?

Presbyopia a szemnek egy olyan állapota, amelyben a szem a kor előrehaladtával fokozatosan veszít a közeli tárgyakra való fókuszálási képességéből. Alapja, hogy a szemlencse veszít rugalmasságából és ezzel csökken az alkalmazkodóképessége. Ez egy természetes folyamat az öregedés során, ugyanúgy, mint az őszülő haj.

Mindenkinek eljön az életében az a pillanat, amikor közelre nézéskor a látási problémák elkezdődnek. Ez egy teljesen természetes folyamat eredménye. Először szürkületben, később jó fényviszonyok között sem tudunk olvasni. további részletek